Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


AZOK A KERESZTYÉNEK....

2014.09.01

AZOK A KERESZTYÉNEK…

 

„A keresztyéneknek nincs saját országuk, más népektől elkülönülő nyelvük és hagyományuk, tudjuk, nincsenek saját városaik, nem beszélnek semmiféle különleges tájszólásban, nem jellemzi őket semmiféle sajátos életmód sem.

            Tanításaik nem kíváncsi emberek okoskodásából és találmányaiból születtek, sőt! sokakkal ellentétben, ők nem is valami egyszerű emberi tanítást hirdetnek. Találkozhatunk velük a görög és nem görög városokban, ott élnek, ahová a sors vetette őket. A helyi szokásoknak megfelelően öltözködnek, a helyi ételeket eszik, és, és minden más kérdésben is az adott hely szokásait követik. Ugyanakkor csodálatos és teljesen egyedülálló állampolgárságuk is megmutatkozik.

            Szülőföldjükön idegenként élnek, polgárok, akik mindenüket megosztják másokkal, és mindaz sújtja őket, ami egy idegent. Minden idegen országban otthon vannak, hazájuk viszont idegen föld.

            Másokhoz hasonlóan ők is házasodnak és gyermeket nemzenek, a nem kívánt gyermeket azonban nem gyilkolják meg. Közös az asztaluk, de ágyukon nem osztoznak másokkal. Jelen vannak a „testben”, de nem a „testnek” élnek. A földön élnek, ám ők a mennyek polgárai. Engedelmeskednek a törvény szavának, és a törvényeknél is szigorúbb életet élnek.

            Minden embert szeretnek, és mindenki üldözi őket. Ismeretlenségben élnek, és megvetés a részük, halálra ítélik őket, és elnyerik az életet. Szegények és mégis rendkívül gazdagok. Mindenből hiányt szenvednek, és mégis sok a kincsük. Megvetettek, és a megvetésből dicsőség száll rájuk.

            Nevüket bemocskolják, és mégis ők a tiszták. Kigúnyolják őket, ám e gúny áldásként hull vissza rájuk. Gyalázatosan bánnak velük, és mégis tiszteletreméltóan viselkednek. Jól cselekednek, és gonosztevőként bánnak felük, ha megbüntetik őket, akkor örvendeznek, mintha új életet nyertek volna. A zsidók megtámadják, a görögök üldözik őket, és az üldözők képtelenek megindokolni gyűlöletüket.

            Hogy érthető legyen: ami a lélek a testnek, a keresztyénség a világnak. A lélek jelen van a test minden egyes porcikájában, a keresztyének ott vannak a világ össze városában. A lélek a testben, de nem a testből van, a keresztyének a világban élnek, de nem azonosak a világgal.”

(Ismeretlen szerző levele Diognétoszhoz (részlet) 3.s. Fordította Vanyó László)

 

 

Forrás:

Sárkányné Horváth Erzsébet, Trajtlerné Koppányi Ágnes: KRISZTUS TAnÚI A VÁLTOZÓ VILÁGBAN, Tanári kézikönyv, Luther Kiadó, Budapest, 2002. 34-35.