Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


JÁTÉK ÉS HITOKTATÁS

Cikkek

SZABÁLYJÁTÉKOK

2018.12.26

A szabályjátékok ismertetőjegyei

 

„Szabályjátékoknak nevezzük azokat a játékokat, amelyeket előre meghatározott szabályok pontos betartása szerint játszunk, és cselekménysorozata verseny formájában zajlik le.”[1]

A szabályjátékok az alkotó vagy képzeletbeli játékok fejlődése során alakulnak ki. Nagyon sok valódi szabályjátékban is megtalálható a szerep. A szabályjátékoknál a feladatban megjelölt célt versengések formájában meghatározott feltételek között kell elérni. Tehát rögzített a feladat és a cél, a játék meghatározott eredmény elérésére irányul. A játék értelme a feladat megvalósításának van alárendelve. A játékban megjelenik a versengés, a győzni akarás motívuma.

 

[1] MASZLER, i.m. 99.

 

SZABÁLYHANGSÚLYOS JÁTÉKOK

2018.12.26

A szabályhangsúlyos játékok jellemzői, fajtái

 

E játékcsaládra jellemző, hogy a szabály kerül előtérbe, a szerep továbbra is jelen van, de már alárendeltje a szabálynak és a műveletnek egyaránt. A szabály határozza meg a játék menetét, és az elvégezendő műveletet, a szerep teszi lehetővé az azonosulást a játékkal. Bizonyos esetekben a szerepek teszik vonzóvá a játékot.

A szabály hangsúlyossága miatt ezeket a játékokat oktatni is szükséges, ezért külön foglalkozunk majd a játékok megtanításának módszereivel, illetve a hozzájuk kapcsolódó gondolkodtató kérdésekkel.

A szabályhangsúlyos játékokat két nagy csoportra lehet osztani: mozgást és értelmet fejlesztő játékokra. Más felosztás szerint megkülönböztetünk népi játékokat és mozgásos játékokat.

 

SZEREPHANGSÚLYOS JÁTÉKOK/ 6 SZÍNDARABOK, JELENETEK EGYÉB FELDOLGOZÁSI LEHETŐSÉGEI

2018.12.26

Színdarabok, jelenetek egyéb feldolgozási lehetőségei

 

Mikor és hogyan alkalmazzunk mások által megírt színdarabokat, jeleneteket a hittanórán? [1] El kell döntenünk először is, hogy előadásra készülünk-e, vagy a tananyagunkhoz keresünk olyan jeleneteket, melyek segítségével az üzenetet szeretnénk jobban megértetni. Ha az utóbbi lehetőségénél maradunk, akkor a következő feldolgozási lehetőségeket ajánlom.

 

[1] A történetközpontúság elengedhetetlen az első hat évfolyamon, hiszen az absztrakt gondolkodás ekkor még nincsen jelen. Az általános iskola következő két évfolyama a gondolkodás fejlődése szempontjából vegyes képet mutat. Ekkor a történetek már érdeklik őket, kérdések, problémák megoldása felé törekszenek, igénylik, hogy az őket foglalkoztató kérdésekről ne csak érintőlegesen legyen szó. Már megismerték az alapvető bibliai történeteket, és képesek azokat alkalmazni is egy-egy téma megbeszélésekor. Bizonyára a mindennapi élet meg fogja teremteni a lehetőségét arra is, hogy a középiskolás korosztály tantervében ne a bibliaismeret és -történet, hanem életkérdések is helyet kapjanak.

 

SZEREPHANGSÚLYOS JÁTÉKOK/ 5 KÖTÖTT SZÖVEGŰ, MÁSOK ÁLTAL ÍRT SZÍNDARABOK KÖZÖS FELDOLGOZÁSA

2018.12.26

Kötött szövegű, mások által írt színdarabok közös feldolgozása

 

Közös dramatizálás lépéseivel mások műveit, színdarabjait is feldolgozhatjuk. A szövegkönyv elkészítésénél azt is figyelembe kell venni, hogy az adott korosztály, amellyel dolgozom, ismeri-e azokat a szavakat, fogalmakat, amelyek a történetben szerepelnek. Amennyiben éltünk az improvizálás adta lehetőségekkel, akkor hamar kiderül, melyek azok a szavak, fogalmak, amelyek beépíthetők a darabunkba. Nehéz megtalálni az egyensúlyt a „kánaáni nyelv” és a mai sokszor felszínes, igénytelen megfogalmazások között. A gyerekek az előbbit nem fogják használni, de segíteni kell őket az igényes fogalmazás és előadás, a szép magyar beszéd elsajátításában.

 

SZEREPHANGSÚLYOS JÁTÉKOK/4 - JÁTÉK A KÖZÖNSÉGNEK

2018.12.26

Dramatizálás: „más műfajban készült irodalmi alkotások – mesék, elbeszélések – színpadra való alkalmazása.”[1]

„Dramatizálásnak nevezzük azt a játékcselekvést, amikor a gyermek az eseményekben, életszerű helyzetekben, mesékben (történetekben) szereplő alakok személyébe éli bele magát, átéli az eseményeket és egyéni megformálásban színműszerű megjelenítésre törekszik.”[2]

 

[1] Magyar Irodalmi Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963.

[2] MASZLER, i.m. 86.

 

SZEREPHANGSÚLYOS JÁTÉKOK /3 DRÁMAJÁTÉK, DRÁMAPEDAGÓGIA, TANÍTÁSI DRÁMA

2018.12.26

Mi a dráma?

 

A dráma szó az ógörög drán szóból származik, jelentése: tenni, cselekedni. Induljunk ki a szó jelentéséből! A dráma dialógusokban megírt szöveg, amelyben a dialógusok a jelen időben változó kölcsönös viszonyokat hordoznak. A dráma mint színjáték, szereplők által előadott színpadi mű.

Peter Slade az angol drámapedagógia atyja, tőle származik a „kreatív dráma” elnevezés, de ezen kívül még nagyon sok más elnevezés is ismert. A szakirodalomban sokan sokféle elnevezést használnak: olvasunk improvizációs drámáról, nevelési drámáról, gyermekdrámáról, fejlődési drámáról, alkotó dramaturgiáról, a fogalmak alatt azonban sokszor ugyanazt értik.

Az összemosódott, összekeveredett fogalmak között Gabnai Katalin – hazánkban talán az egyik legismertebb drámapedagógus – munkái segítenek eligazodni. Ő a dráma szót a drámajátékokra és a drámapedagógiára egyaránt használja. Az alábbiakban az ő megfogalmazásait használom.

 

SZEREPHANGSÚLYOS JÁTÉKOK/2 IGE A SZÍNPADON

2018.12.26

Ige a színpadon

 

 

„Amikor befejezed ennek a tekercsnek a felolvasását, köss rá egy követ, dobd bele az Eufráteszbe, és ezt mondd: Így süllyed el Babilon, és nem kel fel többé, bárhogyan fáradozik is, olyan nagy veszedelmet hozok rá! Eddig tartanak Jeremiás beszédei.”

 

SZEREPHANGSÚLYOS JÁTÉKOK

2018.12.26

„Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy éreztem, mint gyermek, úgy gondolkoztam, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat.”

(1Kor 13, 11)

 

„Szerepjátéknak nevezzük azt a játékcselekvést, amelyben a gyerekek a felnőttek szerepét, tevékenységét, a felnőttek közötti társadalmi és munkakapcsolatokat sajátos játékkörülmények között képzeletük segítségével újraalkotják, kiegészítik.”[1] Ezekben a játékokban a gyermek szerepet vállal. A szerep a korlátlan lehetőségek tárháza: lehetővé válik érzelmeinek újbóli átélése, haragjának, félelmeinek, konfliktusainak feloldása. Megjeleníthet mindent és mindenkit. Ezért a központban mindig a gyermek által felvett szerep áll. A játékban így mindig a valóság egy-egy területe tükröződik vissza, mint a játék témája. Ami konkrétan megjelenik, az a játék tartalma.

 

[1] MASZLER, i.m. 70.

 

MŰVELETHANGSÚLYOS JÁTÉKOK

2018.12.26

„Énekeljetek az Úrnak, áldjátok nevét,

hirdessétek szabadítását minden nap!

Beszéljétek el dicsőségét a nemzeteknek,

csodáit minden népnek!”

(Zsolt 96, 2-3)

Minden játék lényege, így a művelethangsúlyos játékoké is, hogy az általa végzett tevékenységek örömet szerezzenek. „Ez az öröm sokféle forrásból fakad: magában foglalhatja a funkcióörömöt, az alkotás örömét, a ritmus kellemességét, a ráismerés boldog bizonyságát, az illúzió izgalmát, a veszélytelen veszély gyönyörűségét.”[1] Minden játék gazdag érzelmekben, így a valóságnak rengeteg összetevőjéből tud örömforrásokhoz jutni az ember.

 

[1] MÉREI, i.m. 117-123.o.

 

JÁTÉK, TANULÁS, HITOKTATÁS

2018.12.26

Egyre népszerűbbek az élménypedagógiai továbbképzések. "Ismeret , minimum -élmény maximum" - de hogyan? A JÁTÉK ÉS HITOKTATÁS c. tanulmányom következő fejezete talán még ma is aktuális.